Két cimbora beszélget:
- Holnap tárgyalásra kell mennem!
- Miért?
- Az anyósom leesett a tizedikről, én meg elkaptam.
- De hát ezért dicséret járna, nem pedig bűntetés!
- Igen, csak megvártam, amíg pattan egyet.
- Tudod, rettenetesen hasonlítasz az anyósomra - mondja Kovács a barátjának - leszámítva persze a bajuszt.
- De nekem nincs is bajuszom!
- Neked nincs, de az anyósomnak van!
Két barát beszélget:
- Hallottad? Azt írta az újság, hogy egy férfi megölte az anyósát.
- Istenem! Vannak még bátor emberek!
Az anyós haldoklik az ágyon:
- Jaj, mindjárt meghalok! A plafonon meg ott van egy pók! Mire a veje:
- Mama! Egyszerre csak egy dologra koncentráljon!
- Az én anyósom olyan, mint egy jó pohár sör!
- Miért, olyan finom?
- Nem. Jéghideg, és mikor elém kerül, habzik a szája.
Két barát beszélget:
- Hallottad? A Kovács anyósa belesett a kanálisba.
- Szegény asszony!
- De időben érkezett segítség, és kihúzták.
- Szegény Kovács!
Mi az, amit két fiú tud egyszerre csinálni, de két lány nem?
- Egy bilibe pisilni.
Mi az? Ezer lába van, és hangosan ordít?
- 500 férfi a meccsen.
Miért nem tudnak a férfiak jeget készíteni?
- Mert elvesztették a receptjét.
Mi a menstruáció mértékegysége?
- Egy kilóvatta.
Rómeó és Júlia:
Júlia:
De szép holdas ma az éj !
Hányingerem nem csekély...
Pálinkára nagyfröccsök,
Ettől mindig kidöglök.
úgy inni, mint egy tróger
Egy nőnél ez nem jó jel,
Pedig én ma vedeltem,
Asztal alatt hevertem.
( csóválja a fejét )
Emlékszem egy alakra ,
Letepert a pamlagra.
Engem persze nem zavart,
Az nyúlt hozzám ki akart.
De úgy emlékszem ... A szemét !!!
Nem használta óvszerét !
Ha terhes leszek az dráma:
Nem járhatok kocsmába.
Rómeó előlép a bokorból. Lovát orránál fogva vezeti. Csont józan.
Rómeó:
Köszöntelek, Júlia !
Szép vagy, mint egy múmia.
Haragszom, mert ma este
Beleittál serembe.
Júlia:
üdvözöllek, szép lovag,
Látom De luxe a lovad.
Hasonlítasz rá te is:
Szépségedre vall ez is.
Rómeó:
Onnan jöttem, hol a bor
Támogatott alkohol.
Apám meghalt egy éve:
Kiakadt a gégéje.
Bocsáss meg, hogy zavarok:
Feleséget akarok.
Vonzó tested kell nekem:
Sápadt kislány, légy nejem !
Júlia:
Merészséged imponál,
De péniszed nagy, ha áll ?
Mert ha slagnak csak fele:
Múzeumba menj vele !
Rómeó:
Büszke vagyok rá nagyon:
Kis hazámban etalon.
Pontos mását rég gyártják:
Mélyfúrásra használják.
Júlia:
Ez a méret oly remek...
Most azonnal lemegyek !
és tudod mit ? Emlékül:
Megfogom, hogy elkékül.
Rómeó és Júlia
ROMEO | Megyek hát, s tüstént szólítom kedvesem, Hisz biztos reám vár talpig tetvesen. De csitt! Mi fény villódzik amott? Konnektorba nyúlt, s ettől görcsöt kapott. Ó, én egyetlenem, segíthetnék máris, De nem teszem, hisz látom, élvezed a fázist. |
|
JÚLIA | Bűzt hoz a szellő, ez Romeo lenne? Ilyen szaga neki van, biztos vagyok benne. Elindult felém, ide vezet útja, Remélem, hogy erejéből több menetre futja. Jöjj hát szerelmem, s csókold meg ajkamat, De sietned kell, mert bélgiliszták hajtanak. |
|
ROMEO | Mily furcsa hangja, csak nem esett baja? Tán rühes a Kedves, hogy hullik a haja? Ó, a galád tele van kéjjel, Biztosan megcsalt mással az éjjel. |
|
JÚLIA | Ne szólj így, Romeo, hisz még szűz vagyok! |
|
ROMEO | Füledre Kedves, attól hallasz nagyot! |
|
JÚLIA | Szerelmem, Romeo, ne gyanúsíts, Hisz éjjel az odúm csak terád fentem. Loboncos trombitád, mely igen derék fajta, Nyújtsd fel hát íziben, s felhúzlak rajta. |
|
ROMEO | Értem én a terved, fáj a fogad a golyóra, Húzzon fel inkább a Vágó Pisti rolója. |
|
JÚLIA | Hármat, Kedves, ölelj, csókolj, szeress, Szoknyám alatt íziben mamutfészket keress! |
|
ROMEO | Idefigyelj, kedves. Mit mondasz, csupa vidámság, De nincs itt a Dévényi, ez nem a Három Kívánság. S most mondok neked szépet én is, Júlia: Arcod látványától kipusztul Grúzia. |
|
JÚLIA | Szerelmem, Romeo, hangod mint az álom, Meredő tagodat epedve várom. Tudom, hogy féltél, s éjjel reám vártál, S félelmed jeléül megtelt az ágytál. Tudom, hogy szeretsz, s imádsz kellőképpen. Vizelő kacsád kimutatta nékem. |
|
ROMEO | Szót se többet erről, hisz elég a bajom, Az engem ért csapást szó nélkül nem hagyom. Keserű a sorsom, melynek tűz az oka, Házunk égésének nagy volt a foka. |
|
JÚLIA | Ezek után, Romeo, nem élet az élet, Haljunk meg együtt, igyuk meg a mérget. Az élet örömeit már élvezni nem merem, Mert napok óta sajog, s gyötör aranyerem. Ég veled hát Kedves, az életet utáltam, S ha meghaltam, jöjj te is utánam. (Júlia megissza a mérget, s meghal.) |
|
ROMEO | Balga lány, mit képzelsz! Hogy halni veled menjek? Odébb állok, s maszturbálok egyet. |